Rakott krumpli: egy sima, egy fordított...

Tettem,vettem, raktam... egy  kis krumplit. 

Vegyesek az érzéseim vele kapcsolatban, ha sikerül úrrá lennem a resten, vagy nem alszok el reggel, akkor hamar megvan. Ahhoz képest persze, hogy krumpliétel. Mert a krumpliétellel általában egy nagy baj van: úgy kezdődik, hogy "hámozd meg a burgonyát". Nem minden esetben persze. Tudok olyan receptet is, ami úgy kezdődik, hogy "Melegítsd elő a sütőt 230°C-ra és tedd tepsire a dobozából előzőleg kiszedett krumplifalatkákat". Habár a technika jóval gyorsabb és egyszerűbb, ez elvitathatatlan, ez a blog mégsem erről szól..

Rakott krumpli

Előkészítés: 10-15 perc

Elkészítés: 10-15 perc

Sütési idő: 15-20 perc

Kell hozzá:

• másfél, 2kg krumpli (4-6 személyre)
• 6-7 tojás
• lángolt kolbász (lágy, nem száraz!), szeletelt lángolt kolbász vagy virsli (SOHA ne tegyünk rakott krumpliba parizert. Akkor se, ha csak az van otthon. Tényleg ne! Nem az íze, a látvány miatt a végén...)
• 2 doboz 2dl-es tejföl (20%-os jobb)
• kevés tej
• só, ízlés szerint delikát/vegeta

 

Nem ragoznám túl, mert kár, kevés matemateikai érzékkel könnyedén kikalkulálhatjuk, hogy ha bonyolultnak nem is bonyolult, mindenképp kissé idő és munkaigényes ételről van szó, mert ha mi vagyunk a krumplihámozás világbajnokai, akkor is garantálom, legalább 40 percet mindenképp elvesz majd a drága időnkből, így akkorra tervezzük, amikor fixen tudunk "pepecselni" vele.

Javaslom, mindig a tojás megfőzésével kezdjük. Kivéve, ha úgy csináljuk, ahogy én voltaképp szoktam: előre főtt tojásból. Mert én annyira lusta vagyok, hogy simán belefér ez is :D akkor ne a tojással kezdjük, hanem a krumplival.

Most nem volt itthon előre főzött tojás, így kénytelen voltam én magam főzni. Egyszer olvastam erről egy érdekes dolgot, hiszem is meg nem is, de azért megosztom, ne vigyem a sírba: állítólag a kiváló keménytojás főzési ideje függ az éghajlattól, a tengerszint feletti magasságtól és a levegő páratalmától (meg a fene tudja még mennyi hülyeségtől...), szóval itt nálunk, a völgyben kb 15 perc alatt fő meg a tojás úgy, hogy hideg vízben teszem fel. Mivel általában csak akott krumplihoz főzök, mert ahhoz muszáj, a reggelihez nem, így ne kérdezzétek, ez a forrástól számítva hány perc, amikor felforr, általában még elmélyültem hámozom a krumplit, vagy ha nem, akkor darabolom, így a tojás tényével és forrásával nem foglalkozom. Most is már majdnem lehúztam a "sparheltről", amikor eszembe jutott, hogy meg kellett volna néznem, vajon hány percet főtt forrástól számítva. Nem mintha lenne jelentősége.

Anno szent meggyőződésem volt, hogy azért írják, hogy forrástól mennyit fő a tojás, mert forrásban lévő vízbe kell rakni. Ma már tudom, hogy nem. (De hogy miért, arra még nem jöttem rá...) Kezdetben én is harcoltam ezzel, hogy majd jól forrásban lévő vízben főzöm a tojást. Először próbáltam "pucéran", kézzel beletenni a tojásokat... Darwin-díjas ötlet volt. Aztán váltottam kanálra, de a lényegi problémát nem tudtam megszűntetni: amint a hideg tojás a forró vízbe ért, azonnal azt mondta a héjja, hogy "reccs"... a fehérje meg szépen, bodorodó felhőként főtt ki a megrepedt mészburok alól... Azóta megokosodtam és hideg vízben teszem fel főni a tojásokat. Már ha erre visz a lélek...

 

Ha feltettük a tojásokat és elégedetten konstatáltuk, hogy jól elvannak maguknak, nekiugorhatunk a krumplinak. Én gyakorlott vagyok, már eleve olyan zsákot választok vásárláskor, amiben nagyjából 5 szem krumpli teszi ki a 2.5 kilót. Egyrészt mert kevesebb a lehulló "törmelék", másrészt mert Hamupipőke meg tudta ezt oldani okosban, de én galambot erre még csak teraszra piszkítósat láttam, krumplipucolósat nem.

Ha meghámoztuk, mossuk meg alaposan és szeleteljük karikára a krumplit. Én szűrőben szoktam mosni, úgy lefolyik alóla a víz, de volt, hogy trükkös voltam és meghámoztam a krumplit még előző este, akkor praktikus, ha ellepi a víz reggelig (jól tűri a stresszt, akár 24 órát is eláll a mosogatóban, lehet, hogy többet is, nem próbáltam. Csak vizet engedjünk rá, különben bebarnul).

Innen kettéágazik az út, én most jobbra megyek, de leírom azért a bátraknak, mi van balra.
Szóval a jobbos ösvény: fogok egy nagy kondért, beleteszem a krumplit, vizet rá (kb annyit, hogy 2 ujjnyira elfedje) és alágyújtok. Itt a sót mindig előre rakom bele, másfél kiló krumplihoz kb másfél tk sót (nem lineáris az egyenlet, 2 kilóhoz is ennyit rakok! Félhez nyilván kevesebbet) és várom, hogy felrottyanjon.
A másik irányzat bonyolultabb, és emiatt csak nagyon bátraknak ajánlom: amikor nyersen rakjuk a tepsibe a krumplit. Előnye, hogy egy lépés kimarad, így gyorsíthatunk a folyamaton, hátránya, hogy olyan, mint az oroszrulett: vagy összejön, vagy nem... a lényeg, hogy belerakjuk a tepsibe a nyers krumplit, megsózzuk egy kicsit, rá a húsneműt, ki mit, arra a megpucolt, feldarabolt tojást (itt jön jól az előfőzött, az már kész is van), alá egy kis vizet, a tetejére fóliát és mehet a sütőbe. 230°C-on főzzük jó 20-30 (40-50) percig, aztán amikor úgy érezzük, hogy jó a krumpli, levesszük a fóliát, rátesszük a tejfölt, rásütjük és mehetünk a dolgunkra.
Nekem a balos ösvény eddig még mindig tele volt aknával és a végén sajna robbant, így feladtam, ha valakinek van kedve és érez affinitást, hajrá :)

Szóval A) variáns: fő a krumpli. Közben már készen van a tojás, ezt garantálom, ennyi idő alatt a Mount Everesten is megfő, úgyhogy öntsük le róla a forró vizet és engedjünk rá hideget. Ha nem akarjuk a mosogató alján elkezdeni a tojások megtörését, akkor célszerű apránként leönteni a vizet és hideggel pótolni, nehogy kiessenek a tojások (vagy fedővel*, illetve ha már úgyis ott van, szűrővel). Fontos, hogy ne főzzük szét a krumplit, félkeményre nagyon jó lesz. (Ez nekem még sosem sikerült, de leírom, hátha másnak...)

Közben, ha nem fóliázott, előszeletelt kolbászunk van, álljunk neki a felaprításnak. Én virslit használtam, egyrészt, mert csak az volt itthon, másrészt, mert ami itt kapható spanyol lángolt kolbász olyan frissen csomagolt (gondolom), hogy még kicsap a láng, amikor kibontom. Nem azért ám, mert annyira finom illata van, hanem mert a spanyoloknál a "lángolt" vélhetően mást jelent, ugyanis ez annyira erős, hogy nem csak lefelé csíp... szóval nálunk a virsli a nyerő, mióta nincs a környéken Nettó (isteni echte ungarische Paprikakolbaszt árulnak ott, de kiesik már sajnos nagyon...)

Közben garantálom, hogy jó a krumpli (kivéve, ha csak annyi dolgunk volt, hogy kivettük a kolbászos tálcát), szóval elő lehet venni a tepsit (én egy közepesen nagyot javasolok), és beleszedni. Erre kiválóan alkalmas a spagettiszedő, akinek nincs, bármilyen lyukas alkalmazás (ami nem szűrő, mindjárt mondom, miért), vagy egy merőkanál (vagy szedőkanál, ki hogy hívja) is. Szóval én a képen látható szépséget használom, nem csapkodom a lábas oldalának, mert az a jó, ha egy kis víz marad alatt. Csak a zizevégett. Meg hogy a virslinek legyen miben megfőni. Akkor se legyünk önelégültek, ha nekünk kolbászunk van, ne hagyjuk a krumplinkat szárazon, mert nagyon jót tesz az egész ízének, ha a sütőben forrongó víz fenéken nyalja néha a kolbászunkat és levisz magával a krumplihoz egy kis paprikás kolbászzsírt. Ha merő/szedőkanállal dolgozunk, akkor viszont a lábas oldalához téve engedjünk le a krumpli levéből, mert ha az egész kondérnyit belemerjük a tepsibe, az inkább kolbászos krumplileves lesz, mert rakott krumpli. Ha nagyon lecsöpögött a lé, pótoljuk után egy keveset a lábasból (nem kell szégyellni, lehet önteni közvetlenül), ha meg semmit nem találtunk, ami az átszedésre alkalmas, vagy már úgyis ott a szűrő, vagy mittudomén, akkor a) eleve a lábasból egy kevés levet öntsünk a tepsibe (egy keveset! ne az egészet!) b) sima, mezei csapvízzel pótoljuk a folyadékot.

A krumplira jön a virsli...

... majd a tojás. Van, aki aztán erre tesz még egy réteg krumplit, az lenne a hivatalos verzió, de ennyi krumpli nincs a világon (és amúgy is, ki eszik meg 5 kiló krumplit?!). Jénaiba lehet jó megoldás (abban is remek a krumpli, én azért nem abban csináltam, mert abból nekem a legnagyobb is 2 személyes...) a 2 réteg krumpli, tepsibe tényleg sok szerintem...

Ha a tojás is fenn van, jöhet a tejföl. Anno, emlékszem, az volt az álmom, hogy majd ha felnövök, minden réteg közé kenek egy adag tejfölt (nekem már gyerekként is a rakott krumpli volt a kedvencem), és nem véletlenül: ez talán a legjobb része, az értelme, a lényege. Ettől rakott krumpli a rakott krumpli, így javaslom, ne spóroljunk vele.
Valakitől hallottam és bőszen alkalmazom azóta is a technikát, miszerint pici tejjel krémesre keverem a tejfölt, mielőtt a rakott cucc tetejére teszem. Ez mindenre vonatkozik, nem csak a krumplira. Az egészet sokkal könnyebb kenni aztán, kevesebb feltétet szed fel (majd meglátjátok... kevés szebb dolog van, mint a tejfölbe kapaszkodó, útnak induló tojás pl... ), és ha picit hígabb lett, legalább közéfolyik (azért ne csináljuk folyósra, mert az nem jó).

Szóval ilyen szép krémes lesz...

...és már mehet is a tojásra. Nem mindenki szereti, én egy lehelletnyi vegetával mindig meghintem, mióta egyszer ráborítottam egy fél zacskónyit, azóta egy evőkanál segítségével.

Betoljuk a sütőbe és ilyen szép barnára sütjük:

Voilá, ennyi volt a varázslat, garantálom, ezt elolvasni nehezebb és időigényesebb volt, mint összedobni egy ilyen ínycsiklandozó finomságot, ne restelkedjetek hát kipróbálni ti magtok sem!

Tippek, trükkök:

• benfentestől tudom, hogy a főtt tojás annál könnyebben pucolható, minél régebbi a tojás (nem a főtt), így javaslom a friss tojás inkább a piskótára tartogatni (nyílván előfőzöttnél ez olyan kb, mint a pepsi kupak: vagy nyert vagy nem..)
• sokan készítik darált hússal a rakott krumplit, én azt a variációt, nem szeretem, ha valaki igen, hajrá. Ez esetben ajánlom a B) útvonalat, csak sózzuk be a húst, vagy ha mindeképp maradnánk az A) variációnál, pirítsuk elő. Jól tűri az oregánót, tegyünk bele nyugodtan.
• remek kiegészítő lehet, ha a krumpli közé vagy alá kevés kockára vágott hagymát teszünk, illetve a tejfölbe keverhetünk pici fokhagymasót is, nagyon kellemes ízt kölcsönöz
• ha nagyon nincs semmi használható a közelünkben és semmiképp nem akarunk virslit használni, a paprikás szalámi is megteszi (nem a sima, a paprikás. Ez a neve), de érdemes minimum csíkokra, inkább kockára vágni, mielőtt a krumplira tesszük

*Tuti módszer, előszeretettel alkalmazom, amikor csordultig a mosogató, vagy nincs tiszta szűrő, hogy konyharuhával/tepsikesztyűvel és fogóval megfogom a lábast, a tetejéhez hozzászorítom a résnyire elcsúsztatott fedőt és a résen át a mosogatóba öntöm a vizet. Tésztát is jól lehet így szűrni, ügyeljünk rá, hogy ha úgy érezzük, nincs már alatta víz, rázzuk át egy kicsit a lábast és öntsük le róla a maradék adagot is. VIGYÁZAT! A forró gőz felcsaphat és csúnyán éget, legyünk óvatosak!

Nagyjából ennyit a rakott krumpliról, jó főzőcskét, sok sikert mindenkinek! :)